smaragd-to
Utazás

Smaragd-tó, Alsórákos gyöngyszeme

Alsórákos Romániában, Beassó megyében, Segesvár és Brassó között félúton az Alsórákosi szorosban fekszik. Eme kis falu 2007 óta nemzetközi fontosságú terület. A falu határában található Geológiai Komplexum egy 95 hektárnyi terület, ma már természetvédelmi táj és a geológusok kedvelt helye. A vidék megőrizte a bazaltlávás vulkanikus tevékenységek maradványait, amelyek három látványosság színhelyén figyelhetőek meg:

  1. Bazaltoszlopok
  2. Smaragd-tó
  3. Salakkúp

Bazaltoszlopok:

Autóval könnyen megközelíthető a Geológiai komplexum és egy nagy parkolót is kialakítottak. Jelzett útvonal kísér végig mind a három helyszínen. Bár a Smaragd tó a fő látványosság, mi a bazalt oszlopok felé vettük először az irányt.

A bazalt kitermelés a 60-as évek végén szűnt meg, mikor a helyet természeti területnek nyilvánították. A bazalt lávafolyások a kutatók szerint 1,2-1,3 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A látványos, függőlegesen megszilárdult öt- és hatszögletű lávaoszlopok 10-12 méter magasak. Felettük pedig egy vízszintes bazalt láva folyás megszilárdúlt kőzetét láthatjuk 2 méteres vastagságban. Hétvégente lehetőség van Dr. Soós Ildikó geológus által vezetett túrákon is részt venni.

Smaragd-tó:

A bazalt oszlopok után kis sétával a Smaragd-tónál találtuk magunkat. Magyar nevén Fenyősi-tó, de a románról lefordított Smaragd-tó elnevezés lett az elterjedtebb. Ha megnézzük a tavat, akkor valóban a smaragd csillogását látjuk visszatükröződni benne.

A Smaragd-tó a vulkáni kütőből kitermelt láva helyén keletkezett. 1930 óta mélyül az összegyűjtött esővíznek és az alatta húzódó vízátnemeresztő rétegnek köszönhetően.

A Smaragd-tó annyiban különbözik a Szent Anna-tótól, hogy itt az emberi kéz kanalazta ki a kráterből a lávát, nem a robbanás. A türkizen csillogó tiszta vizű tó tükre fölött emelkedő kráterfalon jól látszanak a fehértől a fekete színig, szinte minden árnyalatban megtalálható bazaltsalak rétegek. 

A tó növényzetének növekedéséhez és a vízi ökoszisztéma kialakulásához a helybéliek folyamatosan hozzájárulnak. Jelenleg a Smaragd-tó mélysége körülbelül 18 méter, ez évente 0,5-1 méterrel nő.

Salakkúp:

A geológiai komplexum részét képezi még a vulkanikus kráterben vörös színben izzó salakkúp képződmény. Ez a vörös minden árnyalatát felvonúltató 612 méter magas dombot a Pokol kapujának is hívják. Sajnos egy filmforgatás miatt, ott jártamkor, le volt zárva ez a terület. Így én is csak behivatkozott képről tudom megmutatni számodra.

+1. Sükösd-Bethlen várkastély

Ha már elutaztál Alsórákosig és megtekintetted a Geológiai komplexumot, a falu tartogat még egy látnivalót a számodra, ez pedig a Sükösd-Bethlen várkastély maradványai. A kastély építője Sükösd György mezei kapitány, udvari tanácsos, korának igen tekintéljes embere volt. A kastély négyszögű, négy magas kerek bástyával. A belső épületeket vastag külső fal, s ezt vízzel telt tíz öl szélességű sánc övezte. A korabeli leírások alapján kövezkeztethető, hogy igazán impozáns épület lehetett.

Sükösd György halála után Bethlen Sámuel birtokába került a várkastély 1964-ben. Ő építteti 1700-ban a bejárat fölé a tornyot. A kestély a Bethlen család birtoka 1863-ig. Utolsó tulajdonosa Bethlen Mihály. A várkastély azonban 1918-ban pusztulásnak indult. Jeéenleg az alsórákosi Közbirtokosság a kastély tulajdonosa, gondozását az Alsórákosért Egyesület vállalta fel.

A geológiai komplexumnál váltott belépőjeggyel a kastélyt is megtekinthetjük és fordítva. A belépőjegyekből származó összeget a rezervátum és a kastély fenntartására fordítja az egyesület.

Az alsórákosi komplexum Erdély egy igazi rejtett kincse, amit az utóbbi időben kezdtek felfedezni a látogatók. Ha itt jársz, ezt mindenképp vedd fel a megnézendő látnivalók listádra.

Tetszett a bejegyzés? Szeretnél értesülni a többi kalandjaimról? Akkor lájkolj Facebookon és kövess Instagramon, hogy értesülj az új tartalmakról!

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük